ELŐADÓK, ELŐADÁSOK

Bereczki Anna

Az előadásának címe

Mesemondás pedagógusjelöltekkel (Hagyományos mesemondás – Könyvből)
Mesemondó hagyományok teremtése az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán
– Lázárné Obbágy Katalinnal

Az előadás rövid tartalma

Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara évek óta kiemelt figyelmet szentel a komplex anyanyelvi- és irodalmi képzésnek, a hagyományőrzésnek, az olvasóvá nevelés célkitűzéseinek. A tantárgyi tematikákban hangsúlyos helyen szerepelnek a folklórműfajok - köztük a népmesék -, amelyekben nyelvünk kifejezőereje, gondolati és érzelmi tartalma, művészi megformálása biztosítja a hagyományos műveltség értékközvetítő szerepének továbbélését.
A hallgatók számára különösen fontos a népmesekincs megismerése, hogy a későbbiekben, gyakorló pedagógusként továbbadják és gyarapítsák nemzeti kultúránk értékeit, megőrizzék anyanyelvünk gazdagságát.
A Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék, a Kari Könyvtárral karöltve, 2008-tól évente megszervezi a Népek meséi rendezvénysorozatot, melynek kiemelt eseménye az Országos Egyetemi és Főiskolai Mesemondó Verseny. Az előadók a hallgatókkal együtt szeretnének ízelítőt adni a hagyományteremtés jegyében szerzett tapasztalataikról, a mesemondás műhelymunkáiról.

Bukovics János

Bemutatkozás

A konferencián

Mesemondó

Dsupin Pál

Rólam
Kiadványok
és műsorok

Előadásának címe

„Mátraalja a hazám”: Lemezbemutató koncert Novák Pál zenésszel

Előadásának rövid tartalma

„Novák Pál fölmenői, amíg csak az emlékezet elér, mind pásztorok voltak a Mátraalján. Gyerekkorától elkísérte őt egy klarinét, ami sokat mesélhetne, ha beszélni tudna az elmúlt két-három emberöltőről. Ez a hangszer pásztor mulatságok, családi összejövetelek, lakodalmak, búcsúk és egyéb ünnepek becses kísérő hangszere volt. A jórészt édesapjától (id. Novák Pál, 1920-2004) gyűjtött dalokból kerekedett ki egy történet, amit hanglemezen is megörökítettünk.”

In: Dsupin Pál honlapja
http://dsupinpal.hu/

Fábián Éva

Bemutatás

Előadásának címe

"Mesefának gyökere, gyökerének ága ..."

Győri János

Életrajz
Publikációk

A konferencián

„Ma is boldogan élnek, ha…”: A konferencia összegzése

Gyurina Éva

Szakmai életút
Publikációk

Az előadás címe

„Hallássérült gyermekek olvasóvá nevelése – a kezdetektől”

Az előadás rövid tartalma

A hallássérült gyermekek könyvvel való ismerkedése már nagyon korai életkorban elkezdődik. Fontos állomás a „hangok könyve”, melyet a szülő készít és ő írja a gyermek „naplóját” is, melyben rögzíti a gyermekkel történő, a gyermek számára fontos eseményeket. Következő lépés a „témakönyvek” bevezetése az óvodás és iskolás gyermekek/tanulók életében. Mivel a „könyvek” a gyermekekről szólnak, rajzokkal, fényképekkel, újságkivágásokkal illusztráltak motiváló erejük óriási. „Olvasgatásuk” segíti, előkészíti a könyv elfogadását. Nagyon korán megismertetjük gyermekeinkkel a képes mesekönyveket, hiszen a foglalkozások fontos része az interaktív mesélés. A saját könyvek tartalma, terjedelme, az életkor előrehaladtával változik, ahogy átalakul az illusztrációk minősége, mennyisége is. Segítségével észrevétlenül bővül a szókincs, a gyakorlás pedig támogatja a bevésést. Így a későbbiekben az „igazi” könyvek a tanulási folyamat, a szabadidős tevékenységek természetes és ismert részévé válnak.
Az – elsősorban iskolát kezdő - hallássérült gyermekeknek készült tankönyvcsaládunk 3. kötetében megjelenő mese átdolgozások két szinten íródtak, a szókincs és a nyelvi szint eltérő volta miatt. Ezek a szintek természetesen nem merev kategóriák, bármikor átléphetők és a kapcsolódó feladatok egymást kiegészítve is elvégezhetők.

A könyveknek fontos szerepük van a hallássérült gyermekek és felnőttek életében, mert lehetőséget ad a szókincs bővítésére, a nyelvi kifejezésmód javítására, fejlesztésére, elősegítve ezzel mindennapi kommunikációjukat és a mind önállóbbá váló ismeretszerzést.

Horváth Judit

Az előadás címe

A mese szerepe a szlovákiai magyar iskolák beiratkozási programjában

Iancu Laura

Életrajz
Könyvei

Az előadás címe

A beszéd – mese a keleti végeken

Az előadás rövid tartalma

Ebben az előadásban két vonatkozásban szeretnék beszélni a meséről. Először a (moldvai magyar) mese, a „beszéd” műfaji sajátosságairól és társadalmi kontextusáról, funkcióiról ejtenék néhány szót, majd megpróbálom összefoglalni röviden a magyarfalusi mesemondás mai jellegzetességeit.

Juhász Attila

Rövid bemutatkozás

A konferencián

Juhász Attila ezredes, a Heves Megye Büntetés- Végrehajtási Intézet parancsnoka nyitja meg a „Meselátó szemek” című kiállítást

Kévés Zsuzsanna

Rövid bemutatkozás

A konferencián

„Mesélő kezek” – Szőke Mihály mesél jelnyelven – tolmácsol: Kévés Zsuzsanna jelnyelvi tolmács

Kóka Rozália

Életrajzából
A teljes életrajz, előadóestjei, meseműsorai, kiadványai és könyvei

Az előadás címe

Mesemondók

Az előadás rövid tartalma

1. Mesemondó a néphagyományban

2. Mesemondó a pódiumon

3. Gyermek mesemondó

Kovács Marianna

Életrajz, publikáció

A konferencián

A VII. Országos Népmese-konferencia főszervezője, a Magyar Olvasástársaság tanácsának tagja, a Népmese Nap megálmodója.

Mesemondó, a Mese-kocsma háziasszonya, „A mesefa három ága” – a mesélés gyakorlata című blokk moderátora.

Kusper Judit

Bemutatkozás, Válogatott publikációk

Előadásának címe

A népmesék szimbólumai a kisgyermek értelmezésében

Az előadás rövid tartalma

Meséink többsége a szimbólumok nyelvén szól hozzánk, nekünk, hallgatóknak, olvasóknak az a feladatunk, hogy ezeket a szimbólumokat felfejtsük, sajáttá tegyük. A szimbólum egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy képes egyénivé válni, s itt nemcsak a létrehozás mozzanatára kell gondolnunk (ahogy tették például a XIX-XX. századi irodalmi szimbolizmus idején), hanem a befogadásra, az értelmezésre is, hiszen csak így képes betölteni a mese azt a szerepét, amit évszázadok, de talán évezredek óta ellát.

Minden szimbólum más utat képes nyitni minden olvasónak, mindenki máshol találja meg helyét, kérdéseit, problémáit a mesében, éppen ezért más-más válaszokat is kapunk. Előadásomban néhány szimbólum lehetséges értelmezéseit mutatom be, most elsősorban a legifjabbak „megfejtésében”.

Lázárné Obbágy Katalin

Az előadás címe

Mesemondás pedagógusjelöltekkel (Hagyományos mesemondás – Könyvből)
Mesemondó hagyományok teremtése az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán
– Bereczki Annával

Az előadás rövid tartalma

Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara évek óta kiemelt figyelmet szentel a komplex anyanyelvi- és irodalmi képzésnek, a hagyományőrzésnek, az olvasóvá nevelés célkitűzéseinek. A tantárgyi tematikákban hangsúlyos helyen szerepelnek a folklórműfajok - köztük a népmesék -, amelyekben nyelvünk kifejezőereje, gondolati és érzelmi tartalma, művészi megformálása biztosítja a hagyományos műveltség értékközvetítő szerepének továbbélését.
A hallgatók számára különösen fontos a népmesekincs megismerése, hogy a későbbiekben, gyakorló pedagógusként továbbadják és gyarapítsák nemzeti kultúránk értékeit, megőrizzék anyanyelvünk gazdagságát.
A Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék, a Kari Könyvtárral karöltve, 2008-tól évente megszervezi a Népek meséi rendezvénysorozatot, melynek kiemelt eseménye az Országos Egyetemi és Főiskolai Mesemondó Verseny. Az előadók a hallgatókkal együtt szeretnének ízelítőt adni a hagyományteremtés jegyében szerzett tapasztalataikról, a mesemondás műhelymunkáiról.

Merényi Ágnes

Laudáció, Publikációk

A konferencián

Moderátor: Kerekasztal-beszélgetés a népmesét tartalmazó könyvekről

Nagy Attila

Rövid életrajz, publikációk

A konferencián

Moderátor – „Holnap legyenek a ti vendégeitek”

Az első konferencia nap összegzése, véleménycsere, párbeszéd

Novák Pál

Életrajz

Előadásának címe

„Mátraalja az én hazám”: Lemezbemutató koncert – Dsupin Pál népzenésszel

Előadásának rövid tartalma

„Novák Pál fölmenői, amíg csak az emlékezet elér, mind pásztorok voltak a Mátraalján. Gyerekkorától elkísérte őt egy klarinét, ami sokat mesélhetne, ha beszélni tudna az elmúlt két-három emberöltőről. Ez a hangszer pásztor mulatságok, családi összejövetelek, lakodalmak, búcsúk és egyéb ünnepek becses kísérő hangszere volt. A jórészt édesapjától (id. Novák Pál, 1920-2004) gyűjtött dalokból kerekedett ki egy történet, amit hanglemezen is megörökítettünk.”

In: Dsupin Pál honlapja:
http://dsupinpal.hu/

Raffai Judit

Bemutatkozás, könyvei

Az előadás címe

Hogyan találunk rá a népmeséinkre, avagy a népmesék forrásai napjainkban

Az előadás rövid tartalma

„A hagyományos, közösségi életforma átalakulása vagy eltűnése nem tüntette el a hagyományos kultúra kommunikációs modelljei iránti igényt, sőt, a „magányos tömeg” korában még nagyobb szükség van a közvetlen emberi kapcsolatokra, az élőszó erejére, a nyelvi önkifejezésre. Az olyan kulturális örökségre pedig, mint a mesemondás, kifejezetten kiéheztek az emberek. Ezért úgy véljük, hogy (leginkább a táncházmozgalom módszertanához és hagyományátadási modelljéhez hasonlóan) a mai, megváltozott mesehagyomány esetében is szükség van olyan fórumokra, eseményekre, személyekre, kiadványokra, amelyeken keresztül az elmélet: a kutatás (jelen esetben a mesemondásra koncentráló néprajzkutatás) és a gyakorlat (a népmese alkalmazásának legfőképpen pedagógiai gyakorlata) találkozik, integrálódik.”
„Véleményünk szerint a mesekutatás egyik feladata, hogy a mesemondás, a népmese iránt érdeklődők számára a hagyományos mesemondás jellemzőit, az azokból ma is használható, megtanulható technikai „fogásokat” minél több fórumon megismerhessék.

In: Raffai Judit–Dala Sára: Napjaink mesemondása. = Napkút online
http://www.napkut.hu/naput_2005/2005_01/109.htm

Ser Gergely

Rövid életrajz

A konferencián

Mesemondó

Stiblár Erika

Rövid életrajz, publikációk

Az előadás címe

Sóhajból születő mese-gyermek – a meseszó ereje, avagy az olvasóvá nevelés magvai

Az előadás rövid tartalma

Az olvasóvá nevelés a test és lélek formálódásával együtt kezdődik. Az olvasás magvait magzati korban vetjük el az anya rezdülései, élményei által. A népmesék egyszerre nyújtanak erre táptalajt, adnak serkentő napot, éltető vizet és messzire repítő szelet. Népmeséink kultúrára és életre nevelnek a lelki gyökerektől szellemi magasságokig a lehető legtermészetesebben. A belső képalkotástól az olvasási technikáig vezető úton a mesék erőt adnak és útmutatók is egyben. Hogyan történik mindez? Az előadás során gondolkodjunk együtt, szülessen meg bennünk a csodagyerek, és indítsuk útnak a táltoson.

Szabó Bianka

Bemutatkozás

A konferencián

Mesemondó – Palóc népmesék

Szilágyiné Gálos Ildikó

Szakmai önéletrajz, publikációk

Az előadás címe

Olvasóvá nevelés megalapozása mesével

Az előadás rövid tartalma

Tudjuk, hogy az olvasóvá válás nevelési folyamat eredménye. Csupán az a kérdés, hogy mikor kezdjük el. Lényeges ezért, hogy rálátásunk legyen és tudjuk, melyik életszakaszban milyen készséget–képességet mely eszközzel és módszerrel fejlesszünk az első hét évben azért, hogy az iskolában könnyen és gördülékenyen tanuljanak meg a gyerekek olvasni, s az olvasott szöveget meg is értsék.
Vekerdy Tamás, gyermekpszichológustól tudjuk, hogy: „Mesével indul az olvasóvá nevelés. Nem lesz jó olvasó az, aki nem hallgatott elég mesét."
Vajon mindegy, hogy milyen típusú mesét mondunk, műmesét vagy népmesét?
Miért fontosabb a népmese, milyen fejlesztő hatásai vannak?
Olvassuk vagy fejből mondjuk? Mutassunk képet, illusztrációt mesélés közben, vagy mégse?

A fenti, mindannyiunkat foglalkozató kérdésekre keresem a választ az olvasóvá nevelés megalapozásának szempontjából.

Szőke Mihály

Bemutatás

A konferencián

„Mesélő kezek” címmel mesél, jelnyelven

Tóth Kriszta

Rövid életrajz

A konferencián

Mesemondó