"Hamuba sült pogácsáink – 2011"

Annyira találónak éreztük Dienes Éva (a FSZEK Sárkányos Gyerekkönyvtárának csoportvezető tájékoztató-könyvtárosa) és Stiblár Erika (a Veresegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa), a Magyar Olvasástársaság tanácstagjai tavalyi összegző írásának (http://sites.google.com/site/viorszagosnepmesekonferencia/zarszo) címét, hogy megtartottuk, továbbvisszük!

Összegzésünk 4 nagyobb egységből áll:

  • az elsőben a VII. Országos népmese-konferencia előkészítéséről, szervezéséről, a jelentkezések alakulásáról, illetve a résztvevők összetételéről számolunk be;
  • a másodikban fölidézzük az egri konferencia eseményeit, történéseit;
  • a harmadikban a konferencia résztvevőinek szemszögéből láthatják a konferenciát – Önök elé tárjuk az elégedettségi kérdőívére adott válaszok eredményeit, hozzá fűzött gondolatainkkal egyetemben;
  • végül, a negyedikben a honlap-aktivitást vizsgáljuk.

A VII. Országos népmese-konferencia előkészítése

A VII. Országos népmese-konferencia idén nem szűkölködött bábákban – a Magyar Olvasástársaság főszervezői szerepében a már több éves, nagy tapasztalatokkal rendelkező Kovács Marianna (mesemondó, a Magyar Olvasótársaság tanácsának tagja, a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtár munkatársa, és a népmese-konferenciák megálmodója) és Stiblár Erika (lásd föntebb) voltak irányítóink, akiknek ezúton is köszönjük, hogy folyamatosan, éjjel és nappal rendelkezésre álltak! Az egri társszervezők csapatait pedig a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, az Eszterházy Károly Főiskola Könyvtára, valamint a Benedek Elek Óvoda munkatársai alkották. Hadd említsük itt meg a Főiskola informatikus könyvtár szakos MKE-tag hallgatóit, akik különösen a honlap létrehozásában vállaltak komoly szerepet.

Kivételes lehetőség adatott tehát az együttes munkára, amelynek eredményességét elsősorban a konferenciázók tiszte minősíteni, mi – a magunk részéről – rengeteget tanultunk, sok-sok tapasztalattal s baráttal gazdagodtunk.

A konferencia résztvevői

Az idei konferencia rendhagyó volt a résztvevők összetételét tekintve: túlsúlyban voltak a főiskolás diákok! A 259 konferenciázó közül 147-en (56,8%) az ELTE Tanító- és Óvónőképző Karának (a továbbiakban: ELTE TOK) hallgatói voltak, további mintegy 30-an az Eszterházy Károly Főiskola diákjai (ez utóbbiak nagy része szervezőként is működött, és nem szerepel a regisztráltak névsorában).

A konferencia hatókörének ily módon való kibővítése, – mely bizonyára magának a Magyar Olvasástársaság jövőbeni munkájára is hatást gyakorol – az "egri forradalom" beteljesítői az ELTE TOK munkatársai: Bereczki Anna irodalomtanár és Lázárné Obbágy Katalin könyvtáros volt.

Irigylésre és követésre méltó "tandemjük" működéséről, álljon itt a konferencia szervezőihez intézett levelükből vett idézet, amely a szombati napon elhangzott közös előadásukkal együtt tanúságos példát szolgáltat jó gyakorlatukra, egyben adalék a Népmese-konferenciák történetéhez. "Évek óta János (Győri János, a Magyar Olvasástársaság elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központjának egyetemi docense) hívó üzenetén gondolkoztunk, mely szerint motiválni kellene a diákokat a HUNRA rendezvényeire. ... Lázárné Obbágy Katalin könyvtáros kollégámmal konkrét cselekvési területre tereltük az <irodalomtanár és a könyvtáros együtt a pedagógusjelöltek olvasóvá neveléséért> gondolatot. Tavaly nagyon sikeres kortárs gyermekirodalmi projektet indítottunk ... Az idén negyedik alkalommal rendezzük meg a Népek meséi tematikus hetünket, s ennek keretében az ORSZÁGOS EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI MESEMONDÓ VERSENYT, melynek tavaly már határon túli szereplői is voltak. ..." Eredménye pedig, – amelyet a mai napig a konferencia honlapjának Jelentkezők névsora menüjében láthatnak – hallgatóik konferenciára való tömeges jelentkezése volt. Ismét Anna leveléből idézünk: "220 hallgató jelentkezett az idei mesenapra (ennél még többen lettek volna) ..."

Mit is tehetnek ilyenkor a szervezők? Először is örülnek: hogy a konferencia programja így megmozgatta a meseszerető pedagógusjelölteket. Aztán megpróbálják az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyjából 200 főre tervezett rendezvény kereteit kitágítani: átformáltuk a program esti részét, magyaros bográcsozást ajánlva, az előadóterem falait azonban nem tudtuk lebontani, más helyszín – a nagyobb befogadóképességű Líceum épp felújítás alatt volt – nem akadt.

A megoldáskeresés eredménye, hogy a konferencia főszervezői – Kovács Marianna gondolata nyomán – felajánlották a hallgatóknak, hogy az ELTE TOK őszi Népek meséi tematikus hetére néhány előadást házhoz visznek. A budapesti hallgatók pedig az egri konferencián korlátozott számban vesznek részt – arányosan elosztva – a pénteki és szombati napokon. Sajnálatos, hogy így a konferenciára való jelentkezéseket szeptember 13-án, este kénytelenek voltunk lezárni, amely miatt ezúton is elnézését kérjük mindazoknak, akik – nem számítva egy ilyen vis maior eseményre – az utolsó napokra hagyva regisztrációjukat, csalódtak, és már nem tudtak bejelentkezni.

A diákok részéről megnyilvánuló érdeklődés a Magyar Olvasástársaság tanácstagjait továbbgondolásra késztette. Stiblár Erika főszervező leveléből idézünk: "a pedagógusképzésben megjelenő alulról szerveződés frenetikus erejét fel kell használni! Intézmények közötti együttműködés fészke és kutatócsoport megalakulásának lehet a helyszíne az ELTE novemberben."

Mint az egri Eszterházy Károly Főiskola munkatársai, ahol a pedagógusképzés nemcsak több száz éves hagyományokkal bír, de ahol az intézmény a képzés folyamatos megújítását elsődleges feladatának tekinti, nagy reményekkel tekintünk a folytatás elé, amelynek tevékeny résztvevői kívánunk lenni.

Jelentkezés a konferenciára

A konferenciára 297 előzetes online regisztráció érkezett.

Az első jelentkezési határidő 2011. augusztus 31. volt, addig közel 70 fő jelentkezett. Ezt egy héttel meghosszabbítottuk szeptember 6-ig, ez további mintegy 30 jelentkezőt eredményezett. Ezt a határidőt ismét kitoltuk szeptember 15-ig, amikor is 11-12-13-án regisztrált a korábban említett ELTÉ-s hallgatók közül 172 + 21 fő, – így zártuk le a jelentkezéseket 13-án este, s így maradt le a konferenciáról megbecsülhetetlen számú érdeklődő.

Eltekintve a pedagógushallgatók "forradalmától”, idén is érvényes volt az a 6. konferencia elégedettségi kérdőívének értékelésekor tett megállapítás, amely szerint – valószínűleg a nyári szabadság és, hozzátesszük, az őszi iskolakezdés első napjai – után, az utolsó pillanatban is sokan jelentkeznek még, tehát érdemes a határidőt, a lehetőségek szerint, az utolsó hétig is nyitva hagyni.

A tavalyi konferenciát értékelő szerzőknek, Dienes Évának és Stiblár Erikának intése – "a jövőre nézve tehát, figyelembe kell venni a jelentkezési kedv időbeli alakulását és az anyagi vonzattal járó momentumokat (étkeztetés, konferencia csomag stb.)" – nagyon igaz, de vajon létezik-e olyan jó módszer, amelynek segítségével előzetesen fölmérhető a résztvevők száma?

A VII. Országos népmese-konferencia eseményei

Az idei Népmesenap központi rendezvénye Egerben a korai olvasásfejlesztés jegyében zajlott. "Kulturális és lelki örökségünk ápolása, továbbadása egészségünk záloga. Múltunkban gyökerező jelenünk a jövőnk legerősebb tartópillére. Állandóan jelenvaló, az egyes generációk értelmezésében újra feléledő és újjászülető népmeséink fényes példái az átörökítésnek, a túlélésnek. Bennük rejteznek kincseink és titkos erőink. ... A kisgyermek korban hallott, majd egyre jobban megismert mesék a későbbi sikeres próbatételek zálogai" – szólt a felhívás, s a konferencia bizonyította, hogy Benedek Elek sokunk példaképe a felelősségteljes nevelés és szellemi örökségünk ápolása terén.

A konferenciára visszagondolva leginkább az otthonos, meghitt hangulat jut eszünkbe, ahogy addig ismeretlen emberekkel találkozva találtunk rögtön közös hangot, s az előadók egymást követő sora mind-mind hozzájárult amúgy is emelkedett kedélyállapotunk fokozásához. Mi, ott, párszázan – szakmai vitáink ellenére – közös nyelvet beszéltünk!

A konferencia tematikája több rétegű volt. A főszervező Magyar Olvasástársaság tanácsának tagjai, Kovács Marianna és Stiblár Erika – a tavaly jól bevált módon – úgy komponálták meg a programot, hogy a gazdag kínálatból ki-ki megtalálja az őt leginkább érdeklőt, s az elméleti előadásokat folyamatosan váltsák a jó gyakorlatok bemutatói, lazítsák mesemondások. Egy másik réteget jelentett a helyiek – kontra vendégek bemutatkozása. Most egy harmadik lehetséges tagolás szerint, a konferencia fő témájára felfűzve mutatjuk be röviden az eseményeket.

A konferencia fő témája a korai olvasásfejlesztés volt. A két nap gerincét ennek a sokoldalú kibontása, bemutatása alkotta: mit is jelent a mese, a mesélés a kisgyermek számára, mit tesz, mit tehet és hogyan a szülő s az intézményrendszer – az óvoda, az iskola, a gyermekkönyvtár, a pedagógusképző intézmények, a gyermekkönyvkiadók, a Magyar Olvasástársaság, továbbá a hagyományőrző zenészek, mesegyűjtők, mesemondók, előadók.

Szülőként megszólaló előadóként idézzük / idézhetjük itt a vendéglátó Heves megye és Eger nevében konferenciát köszöntő Gondos Istvánt, a Heves Megyei Közgyűlés alelnökét, aki saját apai mesélési gyakorlatának élményét osztotta meg velünk.

Az elméleti hátteret Kusper Judit: A népmesék szimbólumai a kisgyermek értelmezésében, Szilágyiné Gálos Ildikó: Olvasóvá nevelés megalapozása óvodás kortól kisiskolás korig és Stiblár Erika: Sóhajból születő mese-gyermek – a meseszó ereje, avagy az olvasóvá nevelés magvai című nagy figyelmet kiváltó előadásai biztosították.

Sajátos igényű – hallássérült gyerekek olvasóvá nevelésének biztató gyakorlatáról hallhattunk Gyurina Éva, a Somogy Megyei Önkormányzat Duráczky József Óvodája, Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Nevelési Tanácsadója, Diák- és Gyermekotthona főigazgatójától.

Hogy az igény és a lehetőség találkozik, annak feledhetetlen, kifejező példáját láttuk, amikor Szőke Mihály mesélt nekünk jelnyelven, Kévés Zsuzsanna jelnyelvi tolmács segítségével, "Mesélő kezek" címmel.

Sajátos helyzetben élő gyermekek és szülők különleges mesélési formájával ismertetett meg bennünket Juhász Attila ezredes, a Heves Megye Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka. A ma még hazánkban rendhagyó, máris bevált program, amelynek szakmai vezetője és mentora a Bródy Sándor Könyvtár gyermekkönyvtárának vezetője, Luzsi Margó, elítéltek számára nyújt lehetőséget mesélni – távol lévő gyermekeiknek.

Példás óvodai gyakorlatot a Benedek Elek Óvodában láthattunk, törekvéseikről pedig az óvodavezető, Gál Judit előadásából is tájékozódhattunk, tanulhattunk.

Gyermekkönyvtári jó gyakorlatot két intézmény is bemutatott. Az egri Bródy Sándor Könyvtár gyermekkönyvtára sokszínű programjairól vezetője, Luzsi Margó számolt be, munkatársai pedig, Bálintné Fadgyas Eszter és Pauer Erika sajátos módon tárták elénk az eredményt – a fotóikról ránk tekintő "Meselátó szemek" bizonyítékai a mese varázsának, lelkes munkájuknak.

A Kovászna megyei Sepsiszentgyörgy Bod Péter Megyei Könyvtárának példás gyakorlatával, – közte a könyvkelengyével – törekvéseikkel, tapasztalataikkal két ifjú könyvtáros, Hollanda Andrea és Nagy Tímea ismertetett meg.

Az óvodapedagógus- és tanítóképzés új útjait az ELTE Tanító és Óvóképző Karának kiváló oktató – könyvtáros tandemje, Bereczki Anna és Lázárné Obbágy Katalin mutatta be Mesemondó hagyományok teremtése címmel, amelynek keretében két pedagógusjelölt mesemondását is hallhattuk. A diákmesemondók kis csapatát erősítette Szabó Bianka, az Eszterházy Károly Főiskola MA magyar szakos hallgatója palóc népmesék előadásával.

A korai fejlesztés kapcsán különösen elmaradhatatlan téma a mit meséljünk, az autentikus népmesék, a mesélésre alkalmas népmesék kérdése.

A forrásvidéken jártunk, amikor Iancu Laura, csángó-magyar író, költő, néprajzkutató A beszéd – mese a keleti végeken című előadásának segítségével a moldvai Magyarfalu életébe pillanthattunk be, ahol a mese még ma is az élet szerves része.

A téma izgalmas elméleti megközelítését hallhattuk Raffai Judit, néprajzkutató, a Hagyományok Háza munkatársa előadásában: Hogyan találjunk rá a népmeséinkre, avagy a népmesék forrásai napjainkban címmel.

Nagy várakozással tekintettünk egyik legkiválóbb mesemondónk, Kóka Rozália, népdal- és népmesegyűjtő, a Népművészet mestere megszólalása elé, aki Mesemondók címmel tartotta meg – sajnos ezúttal mesemondás nélkül – előadását.

A téma továbbfűzését jelentette, amikor Merényi Ágnes, a Magyar Olvasástársaság tanácsának tagja moderálásával népmesekiadásunk problematikájáról nyertünk tanúságos információkat – a Móra, a Csodaceruza, a General Press, a Kossuth, a Naphegy, a Pont és a Scolar kiadó szerkesztőinek, valamint Závada Pál írónak kerekasztal-beszélgetéséből.

Végül a mesemondás legjobb gyakorlataiban gyönyörködhettünk – két napon át kényeztettek bennünket mesemondóink és zenészeink. "Mátraalja az én hazám" címmel Dsupin Pál népzenész és Novák Pál zenész lemezbemutató koncertjét élvezhettük, Bukovics János, mesemondó a Heves megyei Apcról hozta ízes meséit, valamennyien szívünkbe zártuk Fábián Éva mesemondót, népzenészt, az Óbudai Népzene Iskola Népi énektanárát, s nehezen váltunk meg szombaton, koradélután utolsó mesemondónktól, Tóth Krisztától.

A mesemondás magasiskolája volt, élvezetes, örök élmény az első napot záró Mese-kocsma a Bródy Sándor Könyvtárban, ahol a háziasszony: Kovács Marianna gyakorlott vezetésével kalandoztunk a magunk találta mesék világában.

Végül, valamennyien résztvevői lehettünk egy olyan zenés eseménynek, amelyben még egyikünknek sem volt részünk – dudaszóval vonultunk le a konferencia fő helyszínéről a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár központi épületébe.

S hogy mi a szerepe, mit tesz a Magyar Olvasástársaság, arra bizonyíték volt maga a 7. alkalommal megrendezett konferencia, a hatalmas érdeklődés, a több mint 300 hallgató jelentkezése, a hazánkban és a határon túl is zajló sok-sok rendezvény. A Győri Jánosnak, a Magyar Olvasástársaság elnökének a média részéről föltett kérdésre – "lehet-e ilyen témával konferenciát rendezni” – tehát, egyértelműen igenlő a válasz. Tovább idézve Győri János köszöntőjének gondolatát, a közös célunk elérése érdekében végzett munkához mindannyiunkra szükség van – az élenjárókra, akik a vezetői tevékenységünknek, a népes középtáborra, akik lehetőségeik függvényében vesznek részt munkánkban, s a szintén népes háttérből támogatókra, akik úgy figyelik lépéseinket, akár a jó szülők, mert a mesehallgatástól a könyvolvasásig hosszú és kanyargós az út, amely társas tevékenységben minél több segítő-, olvasótársra van szükség.

Végül vándorkonferenciánk új hagyományáról kell még itt szólnunk. Jelenlétével tisztelt meg bennünket a 2012-es konferenciát rendező város, Kaposvár alpolgármestere, Oláh Lajosné, aki egy, a folytonosságot jelképező tarisznyát vett át városunk alpolgármesterétől, Rázsi Botondtól, benne három jelképes tárggyal: egy egri hamuba sült pogácsával, egy mesékhez szolgáló kulccsal, s egy dugóval, amely így, palack nélkül, engedi szabadon szárnyalni gondolatainkat.

Hiányos lenne beszámolónk, ha a konferencia résztvevőinek szellemi tápláléka mellett nem ejtenénk szót fizikai jóltartásáról is! Az első, hosszú nap hatalmas programja kivitelezhetetlen lett volna a szendvicsebéd és a folyamatosan rendelkezésre álló pogácsa, kávé és víz nélkül. Este pedig főtámogatóink, Eger MJV Önkormányzata és a Heves Megyei Önkormányzat meghívásának köszönhetően, ízletes vacsora, állófogadás várt bennünket a Bródy Sándor Könyvtárban – köszönet érte!

A konferencia zárása után, szombaton délután a vendégek és a vendéglátók zöme a szeptember végi verőfényben a kis Dobó tér patinás vendéglőjének teraszán folytatta a beszélgetést s búcsúzkodott régi és új barátoktól, vagy indult városnéző sétára.

Tudjuk, a konferencia fölidézésére e fölsorolásszerű bemutatás kevés, az elhangzott előadások többségéről azonban a videófelvétel készült, – a népmese-konferenciák történetében először, idén, az Eszterházy Károly Főiskola Líceum Televíziójának köszönhetően. Megtekinthető a következő címen: http://nepmesenapja2011.ektf.hu/videok/. Ezúton is köszönjük az előadóknak, hogy valamennyien hozzájárultak és engedélyezték a nézhetőséget, ezzel némileg kárpótolva mindazokat, akik nem tudtak jelen lenni a konferencián, illetve jelentős segítséget nyújtva mindazoknak, akik az elhangzottakat hasznosítják majd saját oktatói, könyvtári gyakorlatukban!

A VII. Országos népmese-konferencia értékelése
–  a beérkezett kérdőívek alapján

A kérdőív

A konferencia értékeléséhez alapvetően a százhalombattai kollégák által összeállított kérdőívet használtuk, némi módosítással, amelyet az adott helyeken indokolunk. A kérdőív akkor 20 kérdésből állt, most 19-ből, – részben változtatásunk, részben az egri rendezvény sajátosságainak következményeként.

A tavalyi gyakorlattól eltérően, csak online változat állt a résztvevők rendelkezésére, a konferencia után, amelynek kitöltésére egyénenként, körlevélben kértünk mindenkit.

A 259, a helyszínen regisztrált résztvevő közül mindössze 54-en, 21% küldte vissza a kérdőívet – ezúton is köszönjük! Ez kevesebb, mint tavaly, amikor 35% volt ez az arány. Akkor a rendezők a nyomtatott változatot is készítettek a konferenciacsomagba – a többség azt töltötte ki. Ezért a következő konferenciák rendezőinek talán érdemes megfontolni a papíralapú változat visszaállítását.

A kérdőív elemzését, hasonlóan az előző, 6. konferenciáéhoz, az egyes kérdések sorrendjében végeztük – tehát a kérdések mint fejezetcímek szerepelnek. A beérkezett válaszokat ugyanúgy, dőlt betűkkel emeltük ki.

1. Honnan szerzett információt a VII. Országos népmese-konferenciáról? Több választ is megjelölhet!

A kérdésre adott több válasz lehetősége mindenképpen indoklásra ad okot.

Föltevésünk volt, hogy a konferencia látogatói elsősorban a (gyermek)könyvtáros és a pedagógusszakmából kerülnek ki, akik munkájukból adódóan, kollégáiktól bizonyosan hallanak a rendezvényről, sokuk tagja az Olvasástársaságnak, s résztvevői lehettek az előző konferenciáknak. Ezért egy második, vagy többedik válaszlehetőségben már kifejezésre juthat az is, mely "külső" információforrások bírnak nagyobb propaganda-erővel a résztvevők között, illetve hol tartunk a promotálásban, mennyire tudjuk ezt a konferenciát, illetve az általa képviselt értékeket és tevékenységeket, az olvasás ügyét, a mesemondás fontosságát megjeleníteni és vonzóvá tenni – a nem szakmabeliek számára is. Külső információforrásként itt – különösen – a média szerepe érdekes, hisz a szaksajtót ugyanaz a közönség olvassa, a közösségi oldalak pedig személyes kapcsolatokon, intézményi, szervezeti elismertségen nyugszanak.

Az 54 főből 1 választ jelölt meg 30 résztvevő, 2 választ 13, 3 választ 6, 4-et 2 és 6-ot 1, tehát mintegy 45%-os arányban kaptunk többes válaszokat.

1. diagram: Honnan szerzett információt a VII. Országos népmese-konferenciáról? Eredmények az összes említés arányában.


 
A döntő többségében könyvtáros (63%) és / vagy HUNRA-tag (41%) résztvevő nem véletlenül a Magyar Olvasástársaság honlapjáról (16, ill. 24%)1  és / vagy kollégájától (28, ill. 23%) értesült a konferenciáról. S az sem váratlan eredmény, hogy az előző konferencián hallott róla (22, ill. 13%).

A közösségi oldalak bírnak egyre nagyobb jelentőséggel – úgy tűnik – a rendezvények szervezése szempontjából is. Így volt ez a tavalyi konferencián is: akkor 9, most, növekvő tendenciát mutatva, 15, illetve 18% ez az arány.

Ez évben már 7. alkalommal került megrendezésre a Népmese-konferencia, s "szülőanyja", Kovács Marianna értékelése szerint, idén szinte alig kellett kérni a könyvkiadók, gyermekportálok, szakfolyóiratok, újságok, honlapok szerkesztőit a konferencia felhívásának közlésére, – annak megjelenésekor önmaguk adták közre a hírt, s keresték a szervezőket újabb információkért. Mindemellett azonban a szaksajtóból (11, ill. 9%) és – különösen – a médiából (0, ill. 4%) értesülést szerzők aránya igen csekély – ez utóbbit csak többedik helyen említették a résztvevők. Ez azt is jelenthetné, hogy még nem eléggé átütő erejű a médiában megjelenő promóció, de csak az bizonyos, hogy nem késztetett nagyobb arányú részvételre.

Okait keresve megemlíthető, hogy az érdeklődőknek nehéz válogatni a növekvő számú színvonalas konferenciák kínálatából, s különösen az egyre szűkösebb forrásokból finanszírozni a részvételt, – akár intézményeknek, akár magánszemélyeknek.2  Ehhez képest a jelentkezők száma nem mondható kevésnek, a konferencia idén is sokakat vonzott.

Minthogy rendelkezésünkre áll az előző, 6. konferencia vizsgálatának eredménye, mindenképpen szükségesnek éreztük egy összehasonlító táblázat elkészítését.

1. táblázat: Honnan szerzett információt az Országos népmese-konferenciáról? Összehasonlító táblázat – a 6. és 7. konferencián résztvevők eredményei.

E két mérés alapján messzemenő következtetések levonása semmiképpen nem indokolt, azonban mint a 7. konferencia házigazdái, csak reménykedhetünk abban, hogy megismétlődik a százhalombattai rendezvény sikere, hisz vendégeink 22, illetve 13%-a a 6. konferencián köteleződött el az idei, egrin való részvétel mellett.

2. Tagja-e Ön a Magyar Olvasástársaságnak?

Az eredmény értékelésénél ugyanazzal a problémával állunk szemben, mint a tavalyi konferenciáét végzők: a résztvevők csak mintegy ötöde töltötte ki a kérdőívet.

A 6. konferencia 48%-os arányhoz képest, idén – úgy tűnik – valamelyest csökkent a Magyar Olvasástársaság tagjainak aránya a résztvevők között (41%), illetve növekedett a nem tagok aránya.

2. diagram: Tagja-e Ön a Magyar Olvasástársaságnak?

3. Vett már részt népmese-konferencián?

A tavalyi eredményekhez képest gyarapodóban vannak a konferencián rendszeresen részt vevők: a 25%-hoz képest, most 32%.

A regisztráció alapján azt is tudjuk, hogy az összes résztvevőhöz viszonyítva 56,8% volt a – valószínűsíthetően első konferenciázó – főiskolai hallgatók aránya. Alapvetően nagy tehát és – remélhetően – az is marad az "első konferenciázó" beavatásra várók aránya.

Mi magunk is első alkalommal vettünk részt a konferencián, ezért ajánljuk a szervezők figyelmébe saját tapasztalatunk: a témában eddig kevéssé jártasan, nem e területen dolgozva, nem észleltük, mekkora a baj, mennyi ifjú szülő és pedagógus / pedagógusjelölt nincs tisztában a népmesék semmivel nem pótolható szerepével, a mai családok kisebb arányban áthagyományozói a mesének, amelyet ráadásul erősen generál társadalmaink medializáltsága. Ezért konferenciáról konferenciára, újra- és újra el kell hangzania olyan előadásoknak, amelyeknek témája a népmese gyermekeink egészséges személyiségfejlődésében betöltött szerepe! Egyébként ezt a véleményünket erősítik a későbbiekben olvasható kérdések értékeléséből levont tapasztalataink is (8., 9., 14., 15., 16., 18.).

3. diagram: Vett már részt népmese-konferencián?

4. Most milyen "minőségben" érkezett a konferenciára? Több választ is megjelölhet!

Az előző konferencia kérdőívéhez képest ez új kérdés. Így, utólag – látva a kapott válaszokat – megállapítottuk, hogy módszertanilag hibásan tettük föl. Mi elsősorban, a konferencián való részvétel személyes, bár hozadékait tekintve mindenképpen társadalmilag hasznosuló eredményeit szerettük volna számba venni, s kissé didaktikusan fogalmazva jelenítettük meg a kérdést. A válaszadók többsége el is hanyagolta ezt az üzenetet, mindössze nyolcan (15%) jelölték meg 2., illetve 3. helyen, hogy szülőként, nagyszülőként is reméli / tudja hasznosítani az itt elhangzottakat, "itt a helye”. Egyébként egyetlen olyan válaszadó volt, aki e "minőségében" érkezett a konferenciára. A többiek, a második és harmadik választ is megjelölők foglalkozásukat, illetve társasági tagságukat jelölték válaszadásukkal (22%).

A válaszlehetőségként megadott "pedagógus, illetve könyvtáros hivatásom gyakorlását segíti a konferencián való részvételem és a Magyar Olvasástársaság tagja vagyok" feleleteket – nem véletlenül félreértve a kérdést, – a válaszadók tehát foglalkozásuk megjelöléseként értelmezték.

Az így kapott válaszok ezért elsősorban a résztvevők foglalkozási megoszlásáról adnak képet.

4. diagram: Most milyen minőségben érkezett a konferenciára? A résztvevők foglalkozás szerinti megoszlása3

A diagramra tekintve, egyértelmű a könyvtárosok mindent elsöprő jelenléte: az 54 válaszadóból 34 (63%) könyvtáros, ketten második helyen (pedagógusok) jelölték meg – ők, nagy valószínűséggel, könyvtárostanárok. Második helyen, 16%-kal a pedagógusok is fő "pilléreink". Hárman jelölték meg első helyen, hogy a Magyar Olvasástársaság tagjai (5,5%), s mellette – mindhármuknál – az "egyéb” kategória megjelölése második helyen azt jelzi, hogy nem a két általunk megnevezett szakma a hivatásuk, második helyen viszont 10-en (19%) jelölték, hogy a Társaság tagjai.

Négyen jelölték meg első helyen, hogy más foglalkozásúak, de nem használták ki az egyéb kategória lehetőségét arra, hogy szakmájukat megnevezzék, és hárman nem válaszoltak erre a kérdésre.

A következő konferenciák szervezőinek tehát, – ha ajánlhatjuk – úgy lenne érdemes föltenni ezt a kérdést, hogy a konferencián hallottakat, látottakat föl tudja-e használni szakmai gyakorlatában, illetve jelenlegi vagy jövendő szülői, nagyszülői gyakorlatában, illetőleg nem.

Megfontolandó lehet, hogy megkérdezzük-e a résztvevők foglalkozását. Segítségével konkrétan azonosítani lehetne azokat a foglalkozási köröket, amelyeknek gyakorlói leginkább magukénak érzik a konferenciát. Egyfajta célunk lehet, hogy kialakuljon a résztvevőknek egy olyan köre, akiknek foglalkozásuk gyakorlatába egyáltalán nem tartozik ugyan témánk, de mint szülők, nagyszülők úgy érzik, hogy itt a helyük, mert értik a meseolvasás jelentőségét, azonosulnak a Magyar Olvasástársaság célkitűzéseivel, tudják, hogy van még mit tanulniuk, megtudniuk, vagy egyszerűen csak élvezni akarják az itt összegyűlt mesemondók, szakértők előadásait, – no és persze meg is tehetik. Ismét csak Kovács Marianna szíves közlése, illetve saját információink alapján tudjuk, hogy olyan – egyébként könyvtáros szakmában dolgozó kollégák érdeklődtek a konferencia iránt és jelentkeztek, akik más szakterületen dolgozva, hivatásuk gyakorlásában egyáltalán nem tudják alkalmazni az itt "tanultakat", mindemellett bizonyíték ez arra is, mennyire sokoldalú szakmánk s nyitottak gyakorlói.

Nos, a most kapott válaszok alapján ilyen kör még éppen hogy látszik, pedig milyen szép is lenne, ha ott tartanánk, hogy egy ilyen közérdeklődésre számot tartó téma iránt nagyobb lenne az érdeklődés, s anyagi korlátaink sem akadályoznának a bennünket érdeklő konferenciákra való eljutásban!

Ismerve nem csak a könyvtáros, hanem a pedagógusszakmában dolgozók helyzetét is, tudjuk, hogy iskolaévben, tanítási napon csak ritka pedagógus és könyvtárostanár tudja érvényesíteni abbeli szándékát, hogy részt vegyen egy olyan, akár szakmai konferencián, amely nem tartozik a kötelezően előírtakhoz. (E téren saját tapasztalatokkal rendelkezünk az Egri Iskolai könyvtárostanárok konferenciájának szervezése kapcsán is.) Ez részben magyarázat is a pedagógusok részvételének a most mértnél nem jelentősebb részvételére, de azt is jelzi, hogy további lépéseket kell tenni a meseolvasás pedagógiai elméletbe és gyakorlatba való emelése érdekében. Tudjuk, hogy nyitott kapukat döngetünk, hisz az Olvasástársaság, a Kaposvári Egyetem vagy épp az egri konferencián megismert ELTE TOK példás módon hozott létre követésre érdemes programokat!

5. – 6. Mennyire találta informatívnak a konferencia honlapját? Ha Ön az előző kérdésnél nem az első választ jelölte be, kérjük, írja meg, mit nem talált meg a honlapon!

A két kérdés összetartozik, így együtt elemezzük.

Hasonlóképpen a 6. konferenciához (91%), a válaszadók alapvetően elégedettek voltak az idei honlap informativitásával (92%) is. Ketten nem válaszoltak, ketten pedig jelezték, hogy több információra lett volna szükségük.

5. diagram: Mennyire találta informatívnak a konferencia honlapját?

Ugyanazt a problémát jelölték meg: hiányzott az előadások részletes anyaga. Mint a honlapért felelős társszervező és azt készítő főszerkesztő, jogosnak tartom a kifogást, és utólag is elnézést kérünk a késedelemért, – valóban a konferencia előtt pár nappal jelentek meg a honlapon előadóink életrajzai – pályaképei, előadásvázlatai.

Ma egy magára valamit is adó konferencia szervezői nem elégedhetnek meg az előadók nevének és az előadások címének megadásával, s íme a bizonyság, ezt a résztvevők el is várják, – döntésüket befolyásolják, sőt meghatározzák ezek az információk!

Nem védekezésként, hanem mint a konferencia krónikájához, s ezért a résztvevőkre is tartozó információt hadd említsük meg, hogy idén a Magyar Olvasástársaság által a Nemzeti Kulturális Alaphoz beadott pályázat nem nyert, ezért is, a program az utolsó hónapban is változott, alakult. Előfordult az is, amire minden konferenciaszervezőnek számítania lehet és kell, hogy mindig közbejöhet valamelyik előadó betegsége, olyan elfoglaltsága, amely miatt le kell mondania előadását. Ezúton és itt is hadd köszönjük meg a szervezők nevében azt a sok ajánlatot, amelyet a szakma élenjáró képviselőitől kaptunk, akik önként jelentkeztek előadónak, és saját maguk fedezték költségeiket!

Még egy tanúság, a konferencia kora őszi időpontja miatt a szervezőknek mielőbb érdemes begyűjteni az előadók anyagait – a nyári időszakban nehezen elérhetők – hogy ne az utolsó pillanatban, már a konferenciaszervezés egyéb munkálatai közepette kelljen készre szerkeszteniük nacionáléjukat, előadástervüket.

7. Mennyire elégedett a konferencia helyszíneivel? Kérjük, az iskolai osztályzatoknak megfelelően jelöljön!

A helyszín ugyan "csak" technikai körülménynek tűnik, azonban alapvetően meghatározza komfortérzetünket, így kihat arra, hogyan, mennyire tudunk odafigyelni az előadókra, egymásra stb.

Különösen érdekes ez, ha – mint most – maratoni hosszúságú első napot követ egy másik is – a legtöbb konferenciázó esetében utazásokkal és szálláselfoglalásokkal nehezítve, s mindezt közel 200 emberrel együtt, összhangban kell megcselekedni!

Esetünkben – szerencsétlenül – épp a Líceum felújításának évében került megrendezésre Egerben a konferencia, így a város legnagyobb befogadóképességű, legkényelmesebb, konferenciarendezésre alkalmas tereit kellett nélkülözni.

Fő hadiszállásunk az EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Háza volt, ahol a Bródy Sándor Könyvtár Gyermekkönyvtára működik. Mellette, az első napi záró programok, a fogadás és a Mese-kocsma a BSK barokk palotájában, az óvoda bemutató programja a Benedek Elek Óvodában zajlott. Ezért 3 helyszín minősítését kértük a válaszadóktól.

Mielőtt rátérnénk, hadd szóljunk még a három helyszín egymástól való távolságáról, megközelíthetőségéről, amely szintén jelentős tényező, amikor közel 200 ember mozgatásáról van szó.

Szerencsésen, a három helyszín közül kettő a belvárosban, egymástól maximum 10 perc sétára van, így ideális lehetőséget nyújtott az egész napi, hosszú "ülések” után az alkonyodó városban a "dudás levonulásra”, megmozgatva tagjainkat, kiszellőztetve fejünket, készen állhattunk a fogadás nyújtotta kulináris élvezetekre.

Az óvoda sajnos – szerencsére az északi városrészben, csakis járművel megközelíthető, így a városi nyitott sétabuszok adta lehetőséget kihasználva szállítottuk vendégeinket oda-vissza, így egy kicsit kárpótolni szándékoztunk a hosszú és szoros program miatt nem tervezett – sokak által kifogásolt – városnézést. De ez utóbbiról még később szót ejtünk!

Itt hadd szóljunk még a szállások elhelyezkedéséről. Ismét szerencsés lehetőség volt, hogy előre lefoglalt és fölajánlott, aránylag olcsó szállásaink (3 is) maximum 5 perces sétára voltak a rendezvény fő helyszínétől, kettő ablakaiból látható is volt.

7.1. Az EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Háza

A kétszintes épületet szó szerint elfoglalta és belakta "a konferencia”. A 180 főt befogadni képes színházterem elhelyezkedése az épületben (kivéve a lift hiányát) ideális, a két közlekedő ajtó és a csendes előtér, ahol folyamatosan rendelkezésre állt egy kis harapnivaló pogácsa, víz és kávé, alkalmas volt a csendes beszélgetésre, de megfelelően szűrte az épület vendégeinek zaját.

6. diagram: Elégedettség az EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Házával

A mért elégedettség (78%) elmaradt a százhalombattai helyszínétől – ott 93%-os volt. Még akkor is rosszabb ez az adat – 81%-os, ha két válaszadónk következetes, ezért valószínűsíthetően téves jelölését (minden esetben 1 pontot adtak) a legnagyobb elégedettséget kifejező pontszámnak értelmezzük.

Okai a negatívumokra vonatkozó válaszokból derülnek ki: lásd a 16. kérdést.

7.2. Elégedettség a Benedek Elek Óvodával

Hogy mennyire kölcsönhatásban van a forma és a tartalom, a helyszín és a benne uralkodó szellem, arra jobb példát nem is lehetne bemutatni, mint a Benedek Ovi "esete”.

Az építészetileg alapvetően alkalmatlan – emeletes, meredek, magas lépcsőzetű, és épp ezért balesetveszélyes – épületből a varázsló óvónők olyan mesevárat hoztak létre, hogy legtöbbünk legszívesebben ottmaradt volna óvodásnak. Nemcsak fizikailag tették akadálymentesebbé az épületet – a lépcső alá beépített ötletes és lefelé legalább balesetmentes közlekedést biztosító csúszdával, hanem olyan képzeletet fejlesztő, kreatív környezetet hoztak létre, amelynek leírása lehetetlen, – látni kell! Sűrűn is kattogtak a fényképezőgépek, s annak ellenére, hogy e programon vettek részt a legkevesebben, de talán a legmélyebb élményeket – a visszajelzések alapján is – itt szerezték a konferenciázók!

S ez még csak az alap, hisz 3 csoportban 3 féle meseelőadást láthattunk – hallhattunk. A ráadás pedig, az író – költő Anga Mária saját meséinek meghallgatása volt. A Kányádi Sándor szerint Közép-Európa legkiválóbb élő meseírójának számító mesés igazgatóhelyettes igazi kincse az óvodának, mint ahogy az itt hivatásukat gyakorló többi óvónő is, hisz ilyen egységesen pozitív képet csak a hasonló látásmódú, egyenként is kimagasló szakmai kompetenciával bíró tagokból álló közösség képes létrehozni, mutatni.

7. diagram: Elégedettség a Benedek Elek Óvodával

Az 54-ből 10-en nem válaszoltak a kérdésre – ők nem vettek részt ezen a programon. A kimagasló, 93%-os elégedettség, a sok ötös osztályzat pedig, bizonyosan a szellemi tartalomnak szólt. Az a pár négyes, amely "becsúszott” csakis az épület "adottságainak”, illetve a természetes módon nem ennyi vendég fogadására, mozgására alkalmas, épp ezért kényelmetlenséget okozó körülmények jelzése lehetett.

7.3. Elégedettség a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárral

A gyönyörűséges barokk nagypréposti palota volt a helyszíne a város polgármestere által adott fogadásnak, majd az azt követő Mese-kocsma programnak. A könyvtár minden kiválósága, a palota szépsége, a vendéglátók körültekintő szívélyessége és a vendégek intelligens előzékenysége mellett is tagadhatatlan tény, hogy az épület lehetőségei nem alkalmasak ilyen nagy tömeg fogadására, vacsoráztatására.

8. diagram: Elégedettség a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárral

Hogy mégis jól érezték magukat itt a vendégek, arról tanúskodik a 82%-os elégedettség. Hogy mennyien vettek részt a fogadáson? Majdcsak mindenki – a választ nem adók száma is mindössze 5 volt.

8. Mennyire elégedett az előadások tartalmával?

A tavalyi eredményekkel összevetve, most kicsit rosszabbak születtek. A választ adók alig több mint fele jutalmazta ötös osztályzattal az előadások tartalmát, s ha a már korábban említett 2, valószínűen tévesen pontozó – most a diagramban 1-es osztályzattal szereplő adatait ötösnek minősítjük is – akkor is "csak” 55%-os ez a teljesítmény. Magas, 40%-os a négyesek aránya, a tavalyi 30%-os volt, és teljesen megegyező, 3-as osztályzatot adott 5-5%. Nem válaszolt: 1 fő.

Jó-e ez az eredmény vagy nem? Természetesen, minden rendező azt szeretné, ha csupa ötös osztályzatra értékelnék teljesítményét. De ilyen nincs, ez lehetetlen, ha ezt várjuk el, hazudunk magunknak – ha csak két előadás között kell választani, akkor is az egyik jobb / jobban tetszik, s a másik – ehhez viszonyítva – már csak gyengébb lehet.

Azt a kérdést is érdemes ilyenkor föltenni, hogy mit mérlegelünk: az egyes előadások tartalmának minőségét osztályozzuk, és azok átlagát fejezzük ki egy osztályzatban, és / vagy az előadások tartalmát vetjük össze a célkitűzéssel, egyben elvárással – mennyire volt releváns az előadás a konferencia szűkebb témájával – jelen esetben a korai fejlesztéssel.

Jól ismerjük a kérdőívet kitöltők pszichológiáját is, – jelen esetben az adott osztályzatokban benne van a konferenciaszervezők munkájának elismerése, s a minősítéskor, ha csak 1 olyan kevésbé kiváló előadást hallottunk is a 20-ból, már alacsonyabb értékű osztályzatot adunk, – s ez így van jól! Az elégedettségi kérdőív erre való: tanúságokat levonni!

9. diagram: Mennyire elégedett az előadások tartalmával?

Ezt a globális értékelést finomítják majd a következő, 9. s a 14., 15., 16. és a 18. kérdésre adott válaszok.

9. Melyik előadás, program keltette fel leginkább az Ön figyelmét?

Nagyon "gonosz” ez a kérdés! És mi, azzal, hogy nem adtuk meg a több válasz lehetőségét, még gonoszabbá tettük, hisz még csak nem is bab és lencse, hanem főzelék és hús, sütemény és leves közti választást kényszerítettünk ki szegény kérdőívet kitöltőkből, – 1 meg is tagadta a választ.

Tavaly több előadó teljesítményének megjelölésére adtak lehetőséget a kérdőív összeállítói, akkor legtöbben legalább 2 vagy több szavazatot adtak le.

Már akkor is felvetődött az a probléma, hogy a résztvevők többsége nem volt ott minden előadáson. A kapott eredményeket nézegetve, érdemes ezt is figyelembe venniük, hisz a konferenciázók jó része idén is egy napra érkezett.

Tehettük volna azt, is, hogy csoportokat hozunk létre – például egy kategóriát alkothattak volna az előadóművészek, a mesélők, a jó gyakorlatokat bemutatók, és ugye eleve kihagytuk a köszöntő, bevezető előadásokat, közte a Börtönparancsnok Juhász Attiláét is, akinek teljesítményét a kiemelkedő pozitív élmények között többen is említették, ezzel egyben a BSK Gyermekkönyvtára vezetőjének, Luzsi Margónak a tevékenységét is minősítve.

Itt – szerintünk – nincs jó megoldás. Az egyetlen választás lehetősége az egyénre való kiemelkedő hatást díjazta, s mi magunk is, mint válaszadók, ezen a feleleten gondolkodtunk a legtöbbet.

Íme az eredmény. A táblázatban csak a legjobb eredményeket elért 8 előadót szerepeltetjük a választható 20 közül.

10. diagram: Melyik előadás, program keltette fel leginkább az Ön figyelmét?

Az emlékek idézgetése, a tetszési index böngészése után érdemes elolvasnia a kiemelkedően pozitív élményekkel foglalkozó kérdésre adott válaszokat is, – konferenciázóink "nem hagyták magukat” – ezt a lehetőséget használták föl további kiemelkedő élményt nyújtó előadóink dicséretére.

Azért engedjék meg, hogy megpróbálkozzunk az eredmények értékelésével, legalábbis véleményünket röviden összefoglaljuk.

Azt gondoljuk, hogy Kusper Judit előadása valóban kiemelkedő teljesítménye volt a konferenciának, s hogy témája – mint ahogy azt már egy korábbi kérdés elemzésénél is megfogalmaztuk, – egybeesett a konferencián résztvevőknek azzal az elvárásával, hogy igen, hallani akarjuk, akár ismételten is, a mesélés kisgyermekekre, gyermekekre és felnőttekre gyakorolt pszichológiai, pozitív személyiségfejlesztő hatását. Ráadásul, az előadás témája egybeesett a konferencia korai fejlesztéssel foglalkozó tematikájával is.

Egy másik megjegyzés: nagy igény van a jó gyakorlatok bemutatására. Például, Gyurina Éva és Luzsi Margó előadásainak nagy sikere ennek is köszönhető.

Végül, idén Fábián Éva varázsolt el bennünket legjobban mesemondásával, – s ismét bebizonyosodott, hogy a főszervező Kovács Marianna és Stiblár Erika jól gondolták, hogy ennek a közönségnek sok mese kell, amelyek egyébként nagyon arányosan és jókor törték meg az előadások monotóniáját, rázták föl a résztvevőket, tették alkalmassá a további figyelemre.

10. Mennyire elégedett a konferencia szervezésével összességében?

A 78%-os elégedettséget köszönjük, – ha hozzávennénk a már korábban is említett, két, jelölést elvétő konferenciázót, akkor 81% lenne ez az arány!

Az előző konferenciáéhoz hasonló egyébként ez az eredmény – akkor 73%-ot mértek.

11. diagram: Mennyire elégedett a konferencia szervezésével összességében?

11. Mennyire elégedett a regisztrációval?

A vendégek fogadása, a regisztráció a helyi szervezés sikerágazatának bizonyult. A 92%-os elégedettség nem lehet véletlen – ezúton is gratulálunk a vegyes összetételű csapatnak és köszönjük munkájukat, amellyel megalapozták vendégeink további jó hangulatát!

A teljességhez tartozik, hogy a két, feltételezhetően rosszul jelölő kolléga pontszámával ez az eredmény még szebb: 96%-os lenne, és hogy ketten nem adtak választ erre a kérdésre.

Az előző konferencián 66%-os volt ez az eredmény.

12. diagram: Mennyire elégedett a regisztrációval?

12. Mennyire elégedett a tájékoztatással?

E téren is szép, magas pontszám született, a 83% – módosítva a két "megtévedt” jelölővel – 87%. A négyeseket adók (11%) jelenléte természetes, mi, a szervezők tudjuk a legjobban, hogy mi mindent mulasztottunk.

A hármas osztályzat azonban figyelmeztető, – itt valami nagyobb hibát követtünk el! Úgy gondoljuk, hogy a rosszabb minősítés a válaszadó "mit hiányolt ezen a konferencián” kérdésre adott válaszából olvasható ki: "az előadásoknál az időkeretek hiányoztak, pl. a nap nagy részében nem tudtuk, hány perces lesz a szünet”. Ezt egyébként mások is megjegyezték.

Egy konferenciázó nem adott jegyet.

Összehasonlításul – a százhalombattai konferencián az 5 pontot adók aránya 66% volt.

13. diagram: Mennyire elégedett a tájékoztatással?

13. Mennyire elégedett az információs anyagokkal?

Úgy látszik, az információs anyagok tekintetében van még mit fejlődnünk!

Nem túl rossz ez az eredmény: 79%, illetve 83% (a két "egyessel minősítő” kolléga értékelésével) teljesen elégedett, 15% is jónak tartja teljesítményünket. Azonban mint – legalábbis a szervezők többségét alkotó könyvtárosoknak – az információs szektorban dolgozóknak, itt mindenképpen jobb eredményre kell törekednünk!
A tavalyi eredményeken (75%) épphogy javítottunk valamicskét.

14. diagram: Mennyire elégedett az információs anyagokkal?

14. Mit hiányolt ezen a konferencián?

A kérdőíves vizsgálatok legizgalmasabb "fejezete”, amikor a személyes tapasztalatokat olvasgathatjuk, ezért minden beérkezett választ közzéteszünk.

Az előadások közötti szüneteket. Jobb lett volna, ha másfél óránként van 10 perc szünet. Kevesebben járkáltak volna ki-be az ajtón az előadások alatt.

A városnézést, amit "fakultatívan megoldottunk magunk."

Az időt – jó lett volna kötetlenebb formában többet beszélgetni előadókkal, résztvevőkkel.

Gratulálok a nagyszerű és sokrétű, színes programhoz! Amennyi időt el tudtam tölteni a konferencián, az felüdülés volt: mind lelkileg, mind szellemileg és főleg szakmailag.

Csak azt sajnáltam, hogy mivel messziről utaztam, szombaton 14.00 után haza kellett indulnom.

Semmit.

Nem tudtam végig ott lenni ...

Semmit, példamutató volt minden.

Az előadósoknál az időkeretek hiányoztak, pl. a nap nagy részében nem tudtuk, hány perces lesz a szünet, illetve az óvodában a 3-felé osztott társaság csapattagjainak együttmozgatása nem sikerült megfelelően – majd legközelebb!

Az előadásokra kevés volt a 20 perc, legalább 10 perccel több kellett volna, ahogy egy-két előadás ezt az időkeretet meg is kapta.

Abban reménykedtem, hogy Kóka Rozália előadása után talán mond egy mesét is. Mivel csak az első napon vettem részt, nem tudok érdemben nyilatkozni a Benedek Elek Óvodáról és a többi előadóról, ezért elnézést kérek.

Ahogy látják, 11 résztvevő osztotta meg velünk tapasztalatát, amelyet ezúton is köszönünk – nemkülönben az előadók és szervezők nevében is – a sok dicséretet!

A legtöbb kifogás, amelyről itt most olvashattunk – az időkeretek megszabását érintette. Minden konferenciarendező nagy dilemmája ez, hogyan lehetne optimálisan meghatározni.

Van-e egyáltalán ilyen optimális idő?

Újra végigolvasva az ezzel kapcsolatos észrevételeket, a következő egymásnak ellentmondó kívánságokat találjuk:

  • több szünetet, hosszabb szünetet:
    Az előadások közötti szüneteket. Jobb lett volna, ha másfél óránként van 10 perc szünet.
    Az időt – jó lett volna kötetlenebb formában többet beszélgetni előadókkal, résztvevőkkel.
  • több időt az előadásokra:
    Az előadásokra kevés volt a 20 perc, legalább 10 perccel több kellett volna, ahogy egy-két előadás ezt az időkeretet meg is kapta.
    Abban reménykedtem, hogy Kóka Rozália előadása után talán mond egy mesét is.
  • a spontán csúszások elkerülését:
    Az előadósoknál az időkeretek hiányoztak, pl. a nap nagy részében nem tudtuk, hány perces lesz a szünet...

Valamennyi panasz jogos, hisz – különösen – az első nap zsúfolt programja hosszabb szüneteket követelt volna.

Jogos a hosszabb előadások iránti elvárás is, – azért jöttünk, hogy a bennünket érdeklő témákról többet halljunk – kibontásukra, mélységeinek bemutatására valóban nem elég 20 perc – igaz, sokszor 30 sem!

A hiányt pótlandó csúsztak valóban sokszor a szünetek, s nem véletlen, hogy annyian ki- és bejárkáltunk – akár előadások között, alatt is, az előadókkal, egymással beszélgetni.

A feszes program miatt nem jutott idő az előadások utáni hozzászólásokra, kérdésekre, s arra sem, hogy például Kóka Rozáliától mesét "követeljünk”.

Egy másik kérdés: nem teljesült azok várakozása, akik szervezett városnézésre vágytak. Magunk is gondoltunk ilyenre, de a sűrű program miatt – csak a második nap délutánján és a hétvégére is ott maradóknak tudtuk volna szervezni – végül is letettünk róla. Gondolkodásunkban az vezérelt, hogy Egert többé-kevésbé mindenki ismeri, nem nagyváros, s a honlap programajánlójában mindenki megtalálhatja a kedvére való úticélt, tájékozódhat a megnézni érdemes látnivalók felől.

15. Kérjük, ha volt valamilyen kiemelkedően pozitív élménye, ossza meg velünk!

Az előző kérdéshez hasonlóan, itt is közzéteszünk minden hozzászólást.

Előadások minősége, az előadók személye!

A mesélők mindenképpen, az óvodalátogatás és néhány előadás is nagyon inspiráló volt.

Volt idő a szünetekben személyes kapcsolatokra, beszélgetésekre.

Jó volt személyesen találkozni, beszélni olyan szakemberekkel, akikkel így közvetlenül tudtam fölvenni a kapcsolatot, kérdéseimre választ kapni, és tervezni a jövendőbeli együttműködést.

Később érkeztem, már elkezdődtek az előadások. A regisztráció után segítettek lepakolni, felkísértek a teremhez, frissítővel kínáltak. Nagyon kellemes meglepetés volt, így jó volt megérkezni a hosszú utazás után.

A téma feldolgozása. Remek ötlet, hogy az egyes előadáscsoportok között elhangzott egy-egy népmese. + A kiállítás gyönyörű volt!

Gyönyörű a város, kiváló a szervezés. A szállás állapota is kiemelkedő.

Összességében az egész konferencia egy pozitív, lélekemelő és lendületet adó élmény volt. Ami viszont különlegesen jó volt számomra, az első nap estéjén a beszélgetés Szőke Mihállyal és Kévés Zsuzsával.

A sok fiatal - és nem csak főiskolai hallgató - résztvevőt nagyon jó volt látni: van, aki továbbviszi az olvasásért való munkálkodást! Minden szinten, ahogy Győri János fogalmazta megnyitó beszédében: a sor elejéről, a középső de a hátsó sorokból is voltak érdeklődők, leendő továbbvivők. Ezt nagyon jó volt látni!

Szőke Mihály jelnyelvi mesemondása fantasztikus élmény volt, sajnos így még legalább három programot már nem tudtam bejelölni. Mindent összevetve csak gratulálni lehet az egri kollégáknak, könyvtárosoknak, pedagógusoknak egyaránt. Ezek az egriek tudnak valamit!!"- mondta az egyik ismerősöm. Még egyszer gratulálunk és köszönjük!"

A börtönparancsnok előadása és maga a Benedek-óvoda.

Réglátott kedves kollégákkal is volt alkalmam találkozni.

Minden pozitív volt.

A Büntetésvégrehajtó Intézet fogvatartottainak életében a mese és mesélés szerepe mély érzéseket keltett bennem.

A jelbeszédes mesemondó, és a halláskárosultak olvasóvá neveléséről szóló előadás újszerű volt számomra.

Nagyon jó volt az elmélet és a gyakorlat aránya. Jól összefogott, pergő ritmusban zajló konferencián vettünk részt. Köszönet a szervezőknek, szép munka volt!

Lenyűgöző volt Szőke Mihály, Fábián Éva és Anga Mária előadása. Számos ötlettel gazdagodtam a Benedek Elek Óvoda kollektívájának köszönhetően. Szintúgy a Luzsi Margó által bemutatott gyermekkönyvtári programjaiknak köszönhetően. Nagyszerű ötlet volt a Mesélő szemek" című kiállítás!"

Nagyon jók az ilyen alkalmak arra, hogy új szakmabeliekkel és régiekkel is tapasztalatot cseréljen és kommunikáljon az ember. Sok intelligens emberrel találkoztam, és rengeteg ötletet kaptam a könyvtári programokhoz.

A Melyik előadás keltette fel leginkább..." kérdésükre számomra lehetetlen hitelesen válaszolni. Sajnos csak a pénteki napon tudtam részt venni, de így is azt kell mondanom, hogy igen tartalmas, színes és gondolatébresztő előadásokat hallhattunk. Kifejezetten tetszett még Stiblár Erika, Gyurina Éva előadása.  Mélyen elgondolkodtató és ösztönző hatással voltak rám a "Meselátó szemek" kiállítás és Juhász Attila szavai. Köszönet érte Mindnyájuknak!"

Az Óvodában tett látogatás számomra sok szempontból kiemelkedő volt! A konferencia rendkívül jól szervezett, minden tekintetben kitűnő volt! Az Önök városa csodálatosan szép, az emberek kedvesek és figyelmesek.

Nagyon színvonalasak, tartalmasak voltak az előadások! A Benedek Elek Óvoda- pedagógusaival együtt felejthetetlen! A pénteki szendvicsebéd és az esti meleg svédasztalos vacsora nagyon pazar volt, köszönet érte!

A dudás 'levonulás' óriási ötlet, ilyenben még nem volt részem. Nagyon tetszett!

A börtönparancsnok előadása, az általa bemutatott kezdeményezés.

Luzsi Margó Meseszer-néven indított vállalkozása" és Kusper Judit szimbólumokról tartott előadása. Szabó Bianka meséje tetszett, fiatalos hangon, ízesen mesélt. Stiblár Erika pszichológus kényes kérdéseket érintett. A börtön misszió érdekes, a külhoni előadók lelkesedése, tisztasága is tetszett, természetesen a népzene is."

Az óvodai program volt számomra különösen értékes, mert óvónőként az itt tapasztaltakat tudom legjobban felhasználni a gyakorlatban.

Szinte minden előadó más-más szemszögből világította meg számomra az olvasás élménnyé tételének lehetőségét. A két mesemondó mesélése fantasztikus volt!

Az előadások szinte kivétel nélkül nagyon hasznosak és érdekesek voltak.

Mese és zene összefonódása.

Nos, ehhez nem tudunk mit hozzátenni! A 30 hozzászólás már önmagában is sokatmondó.
Talán csak annyit, hogy ahogy a 8. kérdésnél is jeleztük, a konferenciázók megtalálták a lehetőséget több, számukra élményt jelentő előadás / előadó dicséretére.

16. Kérjük, ha volt valamilyen kiemelkedően negatív élménye, ossza meg velünk!

Ismét minden élményt megosztunk Önökkel.

Az egész konferencia nagyon hosszú volt, jobb lett volna, ha olyan 16-17 óra (pénteken) körül vége van.

A pénteki napon a légkondicionáló miatt délutánra nagyon hideg levegő fújódott a nyakra, fejre.

Nem kiemelkedő, de a székek rendkívül kényelmetlenek voltak. Hosszabb konferencia esetén zavarja a figyelmet, nehezíti a koncentrációt a kényelmetlen ülés.

Nem volt ilyen.

Nem volt negatív élményem.

Nekem a program túlzsúfolt volt picit, sokan messziről érkeztek és így fárasztó volt a két nap. A vacsorát és az ebédet is előbbre tettem volna.

A megváltozott konferencia időpontja miatt nem tudtam részt venni ma második napon. Nagyon sajnálom, mert családostól három napra készültünk.

Az óvodai egyik meseelőadásról sajnos lemaradtam pár kollégával együtt, a csapatok nem megfelelő mozgatása, keveredése miatt, ezt sajnálom.

Csak az első napon tudtam ott lenni, az állófogadás után el kellett jönnöm, így az addig zajló eseményekről tudok véleményt mondani: gratulálok a szervezőknek a színvonalas első napért!

Nagyon hosszú volt a pénteki nap, fárasztó, kevesebb előadás is elegendő lett volna.

A jelelés elszomorított, de meg kell értenem, természetesen, hogy sok kisgyerek így él és ezért NEM Ő felelős. Segíteni kell rajtuk. Ha már megtapasztalt, átélt, pedagógiailag nagyon aktív évtizedek után hallok egy előadást X-től Z-től és gügyögést veszek benne észre, azt elutasítom. Aki eljön, és pénzt, időt, fáradságot nem kímélve részt vesz egy konferencián, ott nem szabad az előadónak felülről lekezelni a hallgatóságot.

Kis negatívum: az időbeli csúszások miatt változott a szünetek időpontja, így volt, hogy egy-egy előadás elejéről lemaradtam.

12 élményt osztottak meg velünk a konferencia vendégei, s ebből ketten azt közölték, hogy nem volt negatív tapasztalatuk, egy harmadik pedig azt panaszolta, hogy csak az egyik napon tudott jelen lenni. Soha negatívabb élményeket!

17. Szívesen venne-e részt a következő konferencián?

Az előző konferencia értékelésekor Stiblár Erika és Dienes Éva úgy fogalmaztak: "Különösen nagy előrelépés, hogy a válaszadók több mint 80%-a szívesen részt venne a következő konferencián. Ez az érték bizonyíték arra is, hogy a népmesét ma is használják és felhasználják, értékközvetítő szerepét elismerik, érdeklődnek a különböző aspektusok iránt.”

Nos, ez a 2011-es, egri 94% igazi áttörést jelez! Kedves kaposvári kollégák: készüljetek, megyünk!

A teljes értékeléshez hozzátartozik, hogy négyen nem válaszoltak a kérdésre.

15. diagram: Szívesen venne-e részt a következő konferencián?

18. Milyen témákról hallana szívesen a következő konferencián?

Végtelenül színes és hasznos információkat kaptunk a kérdésre adott válaszokban – 27-en írtak javaslatot! Köszönet érte a főszervező Magyar Olvasástársaság nevében is!

Deák B. Katalint és Csernik Szendét (bábos, mesemondó) szívesen látnám.

Mesék értelmezése, mesefeldolgozás középiskolás korosztály számára, a mese szimbólumrendszere.

Bármilyen téma kerül is terítékre, szeretném, ha annak könyvtári és oktatási vonatkozásával is megismerkedhetnénk.

Meseterápiáról bővebben.

Meseterápia-elmélet, meseterápia-gyakorlat, hátrányos helyzetű és tanulásában korlátozott képességű gyermekek és a mese.

A tinik visszaszoktatása a könyvtárba, a könyvekhez.

A népmesei kapcsolatokról – legyen az műmese, irodalmi művek, film- és táncművészet, vallás, játék, tudományok, ábrázoló művészetek.

A középiskolás életkorral foglalkozó könyvtári programok, könyvtári órák.

Meseterápia.

Boldizsár Ildikótól a meseterápiával kapcsolatban, az olvasóvá nevelés témakörében bármiről, és meséket igazi mesemondóktól – és minél többet!

Tinédzserek és az olvasás, gyermekirodalom a világban, olvasóvá nevelés.

Bármiről, ami a mesével kapcsolatos.

Szívesen meghallgatok bármit, ami a mese fontosságáról szól.

A mindennapi munkák során jól hasznosítható ötleteket várok.

A felnőtté válás folyamata, a küzdelem és a kitartás allegóriája, a győzelem és a méltó jutalom receptje" a népmesékben ..."

Gyakorlati kérdésekről, pl. hogyan készítsünk termésbábot, stb.

Mese szeretete, hogyan szerettessük meg? Ringatók programja miből állhat? Nevelés?

A mese gyógyító ereje – biblioterápia gyakorlati alkalmazása gyerekek körében, olvasótábori programokhoz gyakorlati ötletek, rendhagyó gyermekkönyvtári programok bemutatása.

A népmese-konferencián szívesen hallanék több óvodapedagógus, tanító és gyermekkönyvtáros gyakorlati tapasztalatairól is, hisz ebből tudna mindenki saját munkájában profitálni.

Mennyire sikerül elérni azt a célt, hogy a népmesével olvasóvá neveljük a gyermekeket, hogyan tudjuk "megfogni" a tizenéves, középiskolás korosztályt. Valóban olvasóvá neveltük-e őket? Azaz, mennyire lett eredményes a népmesével való olvasóvá nevelés?

Mivel elmaradt a felvidéki előadás, tehát a szlovákiai magyarokról hallanék szívesen, és lehetne akár a burgenlandi magyarokról is. Nyelvőrzésükről, meséikről.

Mesemondás módszerei – A "hogyan".

Meseterápia.

Miért távolodnak el a gyerekek a mesétől? Miért érzik úgy, hogy ők már nagyok ehhez? Milyen a felnőttek kapcsolata a mesével, meséléssel?

A mesék fontossága 0-7 éves korig. Gyógyító mesék. Népi mondókák, népköltések fontossága.

Több pszichológiai és pedagógiai témájú előadást a népmesék fejlesztő hatásáról, gyakorlati példákkal, füzetszerű útmutatókkal, amit lehetne a későbbiekben használni.

Mese a mindennapi életben.

Rengeteg érdekes témát ajánlottak: a 6. konferencia óta is változatlan és "tömeges” az érdeklődés a meseterápia, a mesék gyógyító hatása iránt, feltűnően sokakat izgat a serdülőkorúak olvasása / nem olvasása, és számos kérés irányul a jó gyakorlatok bemutatására. Továbbra is központi téma a népmesék értelmezése, szimbólumrendszere és bármilyen "kapcsolatrendszere”.

A sokszínű ajánlat akár több évre is elegendő témát ad konferenciáinknak!

19. Tudja-e, mi a következő konferencia helyszíne?

A tavalyi konferenciához képest némileg voltak csak tájékozottabbak válaszadóink a jövő évi konferenciát rendező város felől, annak ellenére, hogy a 2012-es Népmese-konferenciát rendező város, Kaposvár előljárói, köztük alpolgármestere, megtiszteltek bennünket jelenlétükkel, és átvették a stafétabotot jelképező tarisznyát az egriektől.

16. diagram: Tudja-e, mi a következő konferencia helyszíne?

Honlap-aktivitás
A VII. Országos népmese-konferencia honlapjainak látogatottsága

http://nepmesenapja2011.ektf.hu/

Előzetesen nem terveztük honlapjaink "népszerűségének” mérését, de amikor kiderült, hogy informatikus kollégánk, Csanádi Péter (az Eszterházy Károly Főiskola Multimédia Kutatólaboratóriumának munkatársa) – igaz későn, október 25-én – föltett egy egyszerű, látogatottságot számláló rendszert a honlapokra, úgy döntöttünk, mégis közzétesszük az eredményeket.

Érdemes-e egyáltalán vizsgálni egy konferencia portáljának és egy bibliográfiai adatbázisnak a látogatottságát? Úgy gondoljuk, semmiképpen sem tanúságok nélkül való!

Ha azt akarjuk – mint azt Győri János, a Magyar Olvasástársaság elnöke konferencián elhangzott zárszavában hangsúlyozta – hogy az olvasás ügye hazánkban is közügy legyen, fontosságát az egész társadalom elismerje, közmegegyezésen alapuló értékeink között súlyának megfelelő helyet kapjon, akkor szükség van a tudatos kommunikációra és pr-ra, vagyis ezek eredményességének mérésére is!

Mostani mérésünket tekintsék egyfajta próbálkozásnak, kezdeményezésnek, tapasztalataink leírásával segíteni kívánjuk az utánunk jövőket!

Mikor érdemes egy konferencia honlapjának látogatottságát mérni?

Egy konferencia, még ha vándorkonferencia is, időleges dolog – többnyire csak addig érdekes, amíg lezajlik, utána többnyire "csak” a következőket szervezők, a konferenciákat valamilyen szempontból vizsgálók, történetét írók látogatói weblapjának. Kivétel ez alól, ha a honlapon értékes, lassabban avuló tartalmak vannak elhelyezve.

Ennek fényében két részre oszthatjuk konferenciánk honlapjának tartalmait – eltekintve az oldal gyakorlatias, konferenciaszervező szerepétől:

  • azokra, amelyekkel a konferencia / a honlap szervezői mozgósítani kívánják a konferencia résztvevőit, az érdeklődőket, tehát az adott rövid időintervallumban elsősorban az ő részvételükre, az interaktivitásra épít, és
  • azokra, amelyeket a rendezők / alkotók egy szélesebb érdeklődő közösségnek a későbbi felhasználására szánnak.

Mindezek alapján az első csoportba tartoznak az idei konferencia honlapjának Tapasztalatcsere menüpontjának "Tapasztalatok” és "Mesevarázslat” rovatai, a Galéria, valamint a Magyar Olvasástársaság oldalán gyűjtött, de a konferencia weblapján is önálló menüpontként megjelenített Csatlakozók programjai, míg a második csoportba a konferencián, az előadásokról készült videófelvételek, valamint az Olvasnivaló menüpontban szereplő bibliográfia.4

Megpróbáltunk hasonló oldalak statisztikáira rátalálni, az összehasonlítás érdekében: sajnos sikertelenül!

Nézzük sorban az említetteket!

"Csatlakozók programjai”

A 2011-ben hetedszer megrendezett hetedhét országra szóló ünnepünk, "A népmese napja” mára egyértelműen rendezvényfolyammá vált, amelynek időbeli és térbeli határai is kitágultak: szeptember közepétől október közepéig, Imrehegytől Vanyarcig és Felsőcsatárig, Marosvásárhelytől Dubaiig.

A népmesével ünneplők egyre nagyobb aránya ad hírt rendezvényeiről a HUNRA oldalán, az évente közzétett felhívásra, a Csatlakozók programjai rovatban.

Biztató statisztikai adat: tavaly 48, idén már 62 szervező jelentette be rendezvényeit.
Ha ránéznek az oldalakra –

2010 – http://www.hunra.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=651:a-nepmese-napja-2010-csatlakozok&catid=57:nepmese-napja-2010&Itemid=114 és

2011 – http://www.hunra.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=941:a-nepmese-napja-2011-csatlakozok&catid=65:nepmese-napja-2011,

– az is látszik, hogy mennyien számoltak be idén bővebben annak tartalmáról is, segítve ezzel a jövendő csatlakozókat.

Arról pedig a Magyar Olvasástársaság tagjai s a mesemondók tudnának igazán beszámolni, – mi csak hallomásból tudjuk – mennyire sok felkérésük volt, s hány további helyről kaptak további híreket népmesenapi programokról, amelyek nem jelentek meg a felajánlott oldalon!

A legnagyobb eredmény azonban az a fokozódó és állandó érdeklődés, amelyet például gyermekkönyvtáraink egész éves, mesés programjai, illetve vonzásuk bizonyít.

"Tapasztalatcsere” – http://nepmesenapja2011.ektf.hu/tapasztalatcsere/

Ahogyan tavaly a szervezők és a honlap szerkesztője, úgy idén mi is számítottunk az érdeklődők, a konferenciázók aktivitására.

A százhalombattaiak 2010-ben arra a kérdésre vártak választ: mi Magyarország, illetve Százhalombatta kedvenc népmeséje, ki népmesei hőse, illetve az oldal vendégei " A nap meséje” menüpontban olvasható népmesék közül pedig, kiválaszthatták a számukra legkedvesebbet.

Ahogy nekik, úgy nekünk is, nem titkolt szándékunk az volt, hogy a honlap-látogatók naponta visszatérjenek és – mintegy a konferenciára való lelki előkészületként – foglalkozzanak / foglalkozhassanak a mesével.

Tapasztalatcsere menüpontunk

"Tapasztalatok” (http://nepmesenapja2011.ektf.hu/tapasztalatok/) rovatába az idei konferencia fő témájához kapcsolódva, olyan saját történeteket, tapasztalatokat, beszámolókat vártunk, amelyek megélt, mesemondással, népmesével, korai fejlesztéssel kapcsolatos élményekről, örömökről, vagy éppen kudarcokról szólnak. Mindössze egy, a kiírásnak megfelelő írás érkezett, a konferencia főszervező Olvasástársaságának tanácstagja, Kovács Marianna Népmesehetek a százhalombattai gyermekkönyvtárban címmel saját idei élményeikből kaptunk ízelítőt. A százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára 2010-ben harmadik alkalommal szervezte meg nyári népmesetáborait két korosztálynak – a 6-8 éves kicsiknek és a 8-13 éves nagyoknak. Érdemes elolvasni a beszámolót! A táborban már több alkalommal résztvevő gyerekek bizonyították, hogy "… együttes munkával felnőhet egy magyar népmeséket újra spontán, baráti, családi közegben mesélgető nemzedék” – írja a szerző. Sajnos a remélt folytatás, más gyermekkönyvtárak, netán szülők, nagyszülők történetei – elmaradtak!

Hasonlóképpen jártunk a Tapasztalatcsere menü másik rovatával is, a "Mesevarázslat”-tal – http://nepmesenapja2011.ektf.hu/mesevarazslat/ – alcíme: "Amikor a mesében élünk: mesemondók meg hallgatók". Ide ki-ki saját "mesevarázslatát” küldhette volna – csatlakozva, illetve virtuális párjaként a konferencia helyszínén látható kiállításnak. Annak ellenére, hogy közösségi portáljainkon oly nagy divatja van a saját fotók megjelenítésének, virtuális fotóadatbázisunknak mindössze egy kiállítója akadt – ismét csak Kovács Marianna személyében. Már a címe is telitalálat: "A mese az gyönyörű” – így utólag is ajánljuk megtekintését, mint ahogy a tavalyi ötletes "Az olyan szép volt, hogy a napra lehetett nézni, de rá nem” országos fotópályázatra beérkezett képeket!

"Galéria” – http://nepmesenapja2011.ektf.hu/galeria/

Ugyancsak fotókat vártunk a Galériába, a konferencia eseményeiről, hisz ahány nézőpont, annyi élmény. Nos, az "egyes szám” most is bejött, a szegedi Rókusi Általános Iskola kedves könyvtárostanára, Németh Szilvia küldte be fotóit. A képek A Benedek Elek Óvoda bábmeséi címmel láthatók. Természetesen, a helyi szervezők, a Bródy Sándor Könyvtár és az Eszterházy Főiskola Könyvtárának munkatársai végigfotózták az eseményt.

Összességében tehát, ismét nem arattak nagy sikert a konferencia honlapján megjelenő kezdeményezéseink – igaz, ritka konferencia sajátja az ilyen jellegű interaktivitás, illetve az erre szóló felhívások!

Dienes Éva és Stiblár Erika tavalyi összegzésükben azt írják: "Mindenképpen figyelembe kell venni a jövőben, ha valamilyen felmérést szeretnénk a honlapon véghezvinni, annak NAGY és KÜLÖN publicitás igénye van!” Egyetértünk!

"Videók” – http://nepmesenapja2011.ektf.hu/videok/

Sajnos alkalmazott programunkkal nem tudjuk külön mérni a videók népszerűségét, – csak ajánlani tudjuk az utánunk jövőknek, hogy eleve tegyék lehetővé a menüpont látogatottságának külön mérését.

A VII. Országos népmese-konferencia honlapja – http://nepmesenapja2011.ektf.hu/

Az elemzés a Google Analytics  alapján készült 2011. 10. 24. és 2012. 01. 24. közötti adatok felhasználásával. Az elemzésben szereplő adatok forrása a Google Analytics.5

A vizsgált időszak alatt 458 látogatója volt a portálnak. Ez a 92 nap alatt, napi 4,97 látogatót jelent. Ez idő alatt 1.189 weboldalt töltöttek le a látogatók, ami napi 12,9 oldalletöltést jelent. Egy látogatás alkalmával a megnézett weboldalak átlaga 2,60 és egy látogatás alatt 2 percet és 15 másodpercet töltöttek el a látogatók a portálon.

A vizsgált időszakban a visszafordulások aránya 49,56%, ami azt jelenti, hogy a látogatók közel fele hagyja el azonnal az oldalt. Tendenciája az idő függvényében változó.

Az új látogatások aránya az egész időszakra vonatkozóan 71,62%. Tendenciáját tekintve, az első hónaphoz mérten csökkent, majd enyhén emelkedett. Ez azt jelenti, hogy némileg változó az először az oldalra látogatók aránya.

2. táblázat: A VII. Országos népmese-konferencia weblapjának látogatottsága

Látogatottság az egyes időszakokban 2011.10.24.
         –
2011.11.24.
2011.11.24.
       –
2011.12.24.
2011.12.24.
       –
2012.01.20.
2011.10.24.
       –
2012.01.20.
Látogatások 168 123 170 458
Teljesen egyedi látogatók 127 84 119 328
Oldalmegtekintések 429 317 449 1.189
Átlagos oldalmegtekintések 2,55 2,58 2,64 2,60
Webhelyen töltött idő 00:02:49 00:02:26 00:03:33 00:02:15
Visszafordulások aránya 55,57% 43,90% 49,41% 49,56%
Új látogatások 75,60% 68,29% 70,00% 71,62%


Olvasásbibliográfia – http://olvasasbibliografia.ektf.hu/

Az elemzés a Google Analytics alapján készült 2011. 10. 24. és 2011. 12. 19. közötti adatok felhasználásával. Az elemzésben szereplő adatok forrása a Google Analytics.

Utólag vizsgálva a bibliográfia olvasottságát, kellett rájönnünk, hogy a visszafordulások nagy arányát, illetve az olvasottságot nagy mértékben befolyásol(hat)ja a nem megfelelő címadás. Szerettük volna, ha az oldal neve minél közérthetőbb, egyben rövid, azonban szembesülnünk kellett azzal, hogy az általunk adott név túl általános. Ezért nem véletlen, hogy az általában az olvasás témakörében tájékozódni kívánók nem az általuk óhajtott tartalmat találják, illetve a meseolvasás, korai fejlesztés tárgykör után érdeklődők nem találnak rá a bibliográfiára.

A vizsgált időszak alatt 685 látogatója volt a portálnak. Ez a 92 nap alatt napi kb. 7,44 látogatót jelent. Ez idő alatt 1.498 weboldalt töltöttek le a látogatók, ami napi 16,28 oldalletöltést jelent. Egy látogatás alkalmával a megnézett weboldalak átlaga 2,19 és egy látogatás alatt 2 perc 10 másodpercet töltenek el a látogatók a portálon.

A vizsgált időszakban a visszafordulások aránya 65,55%, ami azt jelenti, hogy a látogatók több mint fele hagyja el azonnal az oldalt. Tendenciáját tekintve változó, az első havi méréshez viszonyítva a második hónapban jelentősen emelkedett, majd erősen csökkent.

Az új látogatások aránya az egész időszakra vonatkozóan 79,85%. Tendenciáját tekintve, csökkenő, ami azt jelenti, hogy még mindig magas az új látogatók aránya, de az idő függvényében csökken, illetve nő a visszatérő vendégek száma.

3. táblázat: Az olvasásbibliográfia – "A népmesék szerepe a korai olvasásfejlesztésben” weblapjának látogatottsága

Látogatottság az egyes időszakokban 2011.10.24.
         –
2011.11.24.
2011.11.24.
         –
2011.12.24.
2011.12.24.
         –
2012.01.24.
2011.10.24.
         –
2012.01.24.
Látogatások száma 225 177 291 685
Látogatók száma 202 144 206 547
Oldalmegtekintések 604 291 612 1.498
Átlagos oldalmegtekintés 2,68 1,64 2,10 2,19
Webhelyen töltött átlagos idő 00:03:35 00:01:58 00:03:31 00:02:10
Visszafordulások aránya 59,11% 74,58% 62,64% 65,55%
Új látogatások aránya 89,78% 81,36% 70,79% 79,85%

Kedves Olvasónk! Reméljük, beszámolónkkal sikerült föleleveníteni az egri konferencia szép élményeit, illetve kedvet ébreszteni a következő, VIII. Országos népmese-konferencián való részvételre, amelynek helyszíne Kaposvár!

Viszontlátásra, találkozunk 2012. szeptember végén!

Addig is jó készülődést, mesés napokat kívánnak az összegzés írói:

Molnár Katalin (molnkata@ektf.hu) és Tamásné Fekete Adrienn (tamas@ektf.hu), az Eszterházy Károly Főiskola Könyvtárának munkatársai, valamint a kérdőíves felmérésre beérkezett válaszokat összesítő Kovács Attila (kovik@gmail.com), az Eszterházy Károly Főiskola informatikus könyvtáros szakos hallgatója


Függelék
Főbb webstatisztikai mutatószámok – a paraméterek magyarázata
6

Látogatások száma (visits)

Az adott időszak alatt a weboldal szerveréhez indított kérések száma, azaz ahányszor klikkeltek egy adott weboldalra belépés jelleggel. Ha valaki rákattint egy honlapra, olvasgat, de utána nyitva felejti a honlap ablakát, a legtöbb rendszer egy idő után "kizárja" a statisztikából. A Google Analytics az emberi látogatókat regisztrálja, a robotokat nem.

Látogatók száma (visitors)

A látogatást kezdeményezők száma IP cím alapján. Megállapítható, hogy adott időszak alatt valaki visszatérő vagy új látogató a weboldalon.

Oldalmegtekintések

Az adott site-on belül hány aloldalt töltött le a látogató.

Átlagos oldalmegtekintés – az oldalletöltések száma (page view)

Az adott site-on belül hány aloldalt töltött le a látogató. Az egy látogatásra jutó oldalmegtekintések száma. Minél nagyobb, annál jobb.

A webhelyen töltött átlagos idő (time on page)

Az adott site-on belül, a teljes webhelyen (esetleg több aloldalon) töltött átlagos idő. Az átlagszámításból következően a néhány másodperces látogatások és az esetenként félórás, órás látogatáshosszok ebben a számban egybemosódnak.

Visszafordulások aránya – kilépési ráta (bounce rate)

Azon látogatók aránya, akik belépnek a website egy-egy aloldalára, és onnan minden aktivitás nélkül kilépnek. Ők azok a látogatók, akik nem találják meg, amit keresnek, vagy nem tetszik nekik az oldal. Annál jobb, minél kisebb ez a szám.

Új látogatások aránya

Azoknak a látogatásoknak az aránya, amelyek egy adott IP címről (számítógépről) először érkeznek a rendszerbe. Újonnan induló weboldal esetében ez nyilvánvalóan magas, a csökkenés később áll be – feltéve, hogy vannak visszatérő látogatók.